Előző lapszámunkban a neonfény csodálatos történetéről meséltünk: romantikájával, látványosságával és fejlődő színvilágával kultuszteremtő volt, de mára megkopott a fénye, és ennek sokkal több oka van, mint az, hogy mindenki a fenntarthatóságra törekszik. A 20. század reklámtechnológiai kincsétől, Las Vegas és Párizs legendájának megteremtőjétől azért köszöntek el a legtöbben, mert nemcsak az elkészítése, hanem az üzemeltetése és pótlása is drága. Mára kevés ezzel foglalkozó üvegfúvó művész maradt, így okkal kérik meg a munkájuk árát, maga az anyag pedig nehezebben elérhető, ráadásul az időjárás is korlátozza a használatát, hiszen a hozzáadott argongáz miatt hidegben kiszámíthatatlanul működik. A többi adja magát: a technológia fejlődésével a neoncsőnél könnyebb, olcsóbb, rugalmasabban alakítható megoldások láttak napvilágot.
Az új eszközök persze mit sem érnének a közönség szemében, ha nincs a neon közel százéves diadalmenete – ezért igyekeznek utánozni a sajátos ragyogását: ugyanazokat az érzelmeket próbálják bizsergetni, amivel elődjük generációkat nyűgözött le. Néhány legendás neon sign azóta is tematikus kiállítások része, a popkulturális jelentőségük pedig vitathatatlan. A klasszikus hangulata persze sok vállalkozáshoz még mindig illik: elsősorban borbély- és körömszalonok, éttermek használják, ha a profiljuknak és márkájuknak szerves része a nosztalgia, vagy arra akarnak utalni, hogy milyen régóta léteznek, ergo tapasztaltabbak és megbízhatóbbak versenytársaiknál.
A NEONFÉNY MODERN ALTERNATÍVÁI
Mivel a ragyogása semmihez sem hasonlítható, az új sign technológiák okkal igyekeznek a nagy előd nyomdokaiba lépni. Bizonyos megoldások egyenesen azt próbálják elhitetni magukról, hogy nem kijelzőt vagy LED-sort, hanem igazi neont nézünk – hasonlóan ahhoz, ahogy a digitális effekteket használják egy látványfilmben. Ott is csak akkor működik a trükk, ha nem ugrik le a vászonról, hogy amit látunk, az valamiért idegen, nem oda illő, művi.
LED
Ott van például a LED: elbűvölő, és nem titkoltan a neonra akar hasonlítani, miközben sokkal fenntarthatóbb, hatékonyabb, olcsóbb. A fehér fényt bravúrosan a piros, a zöld és a kék keverésével hozza létre, fizikailag pedig habkönnyű – ideális tehát vásárok, újtermékek, események, akciók, éttermek és még egy sor más kereskedelmi egység hirdetéséhez. Az üzlettulajdonosok ki is használják a benne rejlő lehetőségeket: hatalmas installációkba illesztik, egyrészt az ügyfelek figyelmének felkeltésére, másrészt üzenetek folyamatos közvetítésére. Utóbbi a legnagyobb előnye a neonhoz képest: állandó megjelenés helyett programozható, és számtalan tartalmat lehet rajta futtatni.
Lényegében minden más szempontból is jobb a korszerűtlenné vált neonnál, hiszen a napjainkban elérhető talán leggazdaságosabb fényforrás: 75 százalékkal kevesebbet fogyaszt, mint a hagyományos világítótestek, amivel csak az USA-ban 30 milliárd dollárt spórolnak meg a fogyasztók, 2027-ig. Nyilván tartósabb is: 25-ször annyi ideig világít, mint elődei, tehát cső- és izzócserék miatt soha többé nem kell aggódni. Hőt alig termel, ami hozzájárul a gazdaságosabb üzemeléshez, hiszen más világítótestek a felhasznált energia 90 százalékát a leadott hővel veszítik el. És mitől fenntartható? Nos, nem tartalmaz például higanyt (mint a neoncsövek), így a környezetkárosító hatása jóval kisebb, és nem kell sokkal korábban felkapcsolni, hogy hideg időben is elérjük a maximális fényerősséget, hiszen azonnal ragyog, úgy, ahogy kell.
DIGITAL SIGN
A modern világban nemcsak a LED előnyei miatt szorult vissza a neon, hanem a digital signage miatt is, ami a kortárs megoldásokat szintén erőfeszítés nélkül veri. A szöveges mellett a képi és videós üzenetek azonnal, távolról variálhatók, mindenféle frissítés, újraállítás, helyszíni programozás nélkül. Legyen az egy káprázatos animáció, egy esemény vagy egy új menüajánlat – gyakorlatilag azonnal látványos megoldással lehet felhívni rá a figyelmet. Teljes kontrollt jelent ez minden kommunikálni akart tartalom felett, és a lehetőségek sokkal nagyobb tárházát jelenti, mint a neon, de – legyünk őszinték – a LED-nél ugyancsak jobb alternatíva lehet.
Teljes rugalmasságot élveznek a felhasználók: mi lehet annál kényelmesebb, mint elkészíteni egy tartalmat a számítógépen, majd elküldeni azt egy sign felületre, ahelyett, hogy folyton újabb és újabb eszközöket kellene vásárolni minden tartalomhoz (mint a neon esetében)? A közönség szintén értékeli: egy nemrég végzett kutatásban a Nielsen arra jutott, hogy a tömegközlekedéssel utazók 75 százaléka egy adott időintervallumon belül legalább egyszer, 55 százalékuk pedig többször vagy mindig észreveszi egy kijelző tartalmát, amikor arra jár. Ugyanez a felmérés kimutatta: a közönség 61 százaléka tartja az akciók és események tökéletes információforrásának a digital sign-t, és az észlelők 82 százaléka tudja visszaidézni a tartalmat, amit rajta látott.
Az ügyfél nem is lehetne elégedettebb: jól olvasható, látványos, figyelemfelkeltő, menüopciókkal ellátott, gyors, könnyen kezelhető hirdetési felületet kap, ráadásul nemcsak előre programozható, hanem bármikor változtatható, ami szakértelmet sem igényel a dolgozóktól. Ha mindez nem lenne elég vonzó, érdemes megjegyezni: az alkalmazásával könnyebb megfogni a célcsoport figyelmét, és érzelmileg is lekötelezhetjük őket. Elég csak a pandémia alatt megjelent figyelmeztetésekre gondolni: a vásárlóban bizalmat és szimpátiát ébreszt, ha távolságtartásra vagy kézfertőtlenítésre biztató üzeneteket kap az üzletben.
Bacskai Erzsébet, a HSF – Magyar Fényreklámgyártók Szövetsége – sajtóképviselője a Sign&Display kérdéseire válaszolva hangsúlyozta: bár a pontos számokról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, tudjuk, hogy hazánkban még mindig készülnek teljesen hagyományos neonreklámok, és a karbantartásuk, felújításuk is megoldott. Mivel a megjelenésük a stabilitást szimbolizálja, sajátos életérzést teremt, ami nyilván a retro hangulathoz áll a legközelebb. Példaként kiemelte: régen egy cipő- vagy fodrászüzlet akár 20-40 évig is ugyanott üzemelt, viszont napjainkban egy év alatt két-háromszor cserél bérlőt egy üzlethelyiség, így kevésbé érdemes neonreklámban gondolkodni.
Megjegyezte: a klasszikus tetőreklámok és a mára ipari emléknek számító homlokzati neonreklámok szinte teljesen eltűntek, pedig más nemzeteknél, például Olaszországban nagy hagyományai vannak-voltak a neonreklámnak. Bár ott is háttérbe szorult a kereskedelmi célú neonreklám, hosszú évek sikeres marketingkampányának köszönhetően mint művészeti ág éledt újjá. Az olaszok épületeket, szállodákat, múzeumokat, sőt, akár templomokat díszítenek hagyományos neonnal – amelyet „cold cathod” névre kereszteltek át –, vagyis önálló, kortárs művészeti alkotásként reneszánszát éli.
Itthon a legelterjedtebb technológia minden kétséget kizáróan a LED, ami egy árérzékeny piacon nem is meglepő, ugyanakkor Bacskai Erzsébet azzal a felvetésünkkel már nem igazán értett egyet, hogy az alacsony ár miatt választhatják többen, a digital signage helyett. Utóbbi alkalmazása szerinte nem csupán pénztárca kérdése, hiszen vannak építkezési vagy városképre vonatkozó előírások is, amelyek észszerű megfontolások mentén születtek, és ezekbe már nem feltétlenül férnek bele a nagy kijelzők.
Gábor János,
Sign&Display magazin