Sokszínű karrierutakat nyit a dekoratőr képzés

A Kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnázium, Technikum és Kollégiumban a technikumi ágazatok közé került a dekoratőr képzés, idézte fel kérdésünkre Sárkics Eszter. A művésztanár sorra vette: az, hogy egy intézmény milyen módon és mekkora hatékonysággal készíti fel a diákjait a folyton változó szakmai kihívásokra, nyilván függ magától az iskolától és a pedagógusoktól, de egy ideje attól is, hogy a duális képzés keretében hogyan tudják beépíteni az oktatási folyamatba a gyakorlati helyszíneket, vagyis a megfelelő külső cégeket. Ezt attól függetlenül fontosnak érzi, hogy az iskola saját műhelyeiben adottak az oktatás legfontosabb feltételei.

A tanároktól a maga részéről azt is elvárná, hogy naprakész tudással rendelkező, tehát a szakmájukban aktívan dolgozó személyek legyenek, hiszen csak így lesznek tisztában az iparág aktuális trendjeivel, eszközeivel, anyagaival és technológiai megoldásaival. Hozzáfűzte: hálás érte, hogy az iskolák az erejükhöz mérten ellátják őket alapvető eszközökkel, viszont be kell ismerni – főleg a SignExpo-n szétnézve -, hogy a piac iramát intézményi szinten aligha lehet követni. Ezen a ponton még fontosabbá válik, hogy a szakirányon tényleg gyakorló dekoratőrök tanítsanak, hiszen az ipari kapcsolatok lehetővé teszik anyagminták, vagy selejtezésre váró, viszont oktatási célra még használható anyagok beszerzését. Ugyancsak hasznosak a szakmai körökben terjedő friss katalógusok, amelyek naprakész információkat tartalmaznak az éppen forgalomban lévő, legmodernebb termékekről.

Sárkics Eszter azt tapasztalja, hogy a középiskolai évek elég pontosan körvonalazzák a tanulók érdeklődési körét, majd az eredmények alapján jól felvázolható a karriervonal is. Megerősítette: a legváltozatosabb pályaorientációkat látja kirajzolódni, ami azért fontos, mert a diákok szüleit a kezdetektől az érdekli a legjobban, hogy ebből a munkából hogyan lehet később megélni. Nagyon jellemző amúgy a továbbtanulás, ezen belül az egyetemi szintű művészeti, például látványtervező szakirány, vagy a specializáció – érettségi utáni képzések formájában. Arra, hogy azonnal vállalkozást indítottak volna a végzősei, nem igazán látott példát, viszont alkalmazottként elég gördülékenyen megtalálják a helyüket.

Kérdésünkre megjegyezte: olyan egészen szélsőséges esetek is akadnak, hogy egy végzőse később a filmes szakmában, díszletépítőként kezd dolgozni, vagy akár óvodapedagógusként, amit egyébként nem érez kudarcnak, hiszen a kicsik foglalkoztatását a Zichy-ben felszedett kézügyességgel még hatékonyabban lehet elvégezni. Voltak diákjai, akik dekoratőrként tetoválóművésznek, vagy műkörömépítőnek álltak, és bár utóbbi mindenféle szempontból női szakma, akad olyan irányzat is, ami csak a fiúk érdeklődését szokta felkelteni; ez a wrapping, vagyis a járműfóliázás. Mivel meglehetősen ritka műfaja a reklámdekorációnak, a művésztanár örömmel vette, hogy a SignExpon alkalma nyílt szakmai kapcsolatra lépni egy ilyen céggel, hiszen ha valami, akkor a wrapping biztosan olyan terület, amit iskolai keretek között nehéz lenne bemutatni.

Bár atipikus, elég érdekes, amikor valaki a digitális, alkalmazott grafikai megoldások felé veszi az irányt, jegyezte meg Sárkics Eszter, hozzátéve: az iparművészet tárgykörébe tartozó műfajokban elég nagy előnnyel indulnak a dekoratőrei, hiszen a rendezvényekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos dekoráció hangsúlyos figyelmet élvez a tantervben. A kirakatrendezésből és a rendezvénydekorálásból (pl.: családi események, fesztiválok, stb.) illetve meghívókészítésnél, vagy kirakatüveg-, és faldekornál előkerülő betűírásból, azaz a kézzel írt kalligráf feliratkészítésből elég jól meg lehet élni.

„Egy dekoratőr nagyon sok helyen megjelenik, nagyon sok mindennel találkozik, ezért ha ennek akár csak egy kis szeletét sikerül átadnom, akkor a diák, mire elér a vizsgamunka elkészítéséig, magabiztosan el tudja dönteni, hogy melyik ágazat érdekli” – fejtegette.

Gábor János, Sign&Display